Dél-budai Centrumkórház

2018, Budapest, Dobogó
terpályázat

A DBC térstruktúrája egy semleges struktúra, amely a kórházakra jellemző terekből épül fel. Ilyen formán jól elkülöníthetők az ápolási funkciójú területek, a kórház technológiai gyógyászati területek és a kiszolgáló területek. Ezek a területeket a függőleges kapcsolatokat biztosító kettős ikermagok szervezik egységes egészbe.

Külső látvány délkeleti irányból
 Külső látvány délkeleti irányból
főbejárat
 főbejárat
madártávlati kép északi irányból
 madártávlati kép északi irányból

A térstruktúra - világos, jól áttekinthető térstruktúra létrehozás, mint elsődleges építészeti érték alapvetően meghatározta a tervezést. Az építészet elsősorban a térszervezés művészete, jelen esetben a térszervezés az áramlásokat követi, az egyes terek mérete mindig az áramlások intenzitása alapján lettek méretezve, indulva nagyléptékű előcsarnokon át a széles főközlekedési téren (magisztrál) keresztül az egyes egységek beléptetési pontjáig, majd elvékonyodva a belső terekig.

Az áramlás - a centrumkórház építészeti filozófiája az áramlásra épül, amely nem csak a belső térszervezésben, de a külső tömegformálásban is markánsan megjelenik. Az áramlást jelzik a szilvamag alakú ápolási épülettömbök és amőba alakú gyermekápolási épület. Ezek az épületrészek a visszahúzott gépészeti szint közbeiktatásával szinte lebegnek a kétszintes kórházépület felett.

A fény szerepe – a természetes fény bejutásának biztosítása kiemelt szempont volt a tervezésben. A kialakított térstruktúra fontos elemei a belső télikertek, klímaudvarok sorozata. Ezek az udvarok szintben és mélységben váltakoznak, rugalmasan követik a funkcionális igényeket, lehetőség szerint mindenhol biztosítják a fény bejutását.