Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

Tervezési alapgondolat

Az építészeti múzeum legyen egyszerre kifelé nyitott, befogadó és befelé fókuszált, koncentrált hely.

1 - Területalakítási, elhelyezési és építészeti koncepció. A beépítési paraméterek vizsgálata

Budapest az építészet természetes kiállítótere: utcák, körutak, terek és rakpartok, hidak, aluljárók, pályaudvarok és közparkok, vakolat-kváderek, üvegfalak, tetőablakok és sarokerkélyek teszik nap, mint nap átélhetővé a közös történetet. A város folyamatosan alakuló, kaotikusan élő múzeum, ahol kell a rendszerezés, az értelmezés, a bemutatás. A fókuszt kifelé – a közönség felé -, és befelé – a szakma felé is élesíteni kell, hogy értsük a múltból a jövőbe vezető utakat.

2 - Kapcsolódás a városi szövethez, az egyes épületek elhelyezése, kapcsolódása egymáshoz

Az együttes elemeit városi kontextusban értelmezzük.

A városligeti múzeumnegyed kinyitotta a kultúra kapuit: új műfajok, új lehetőségek, új dimenziók nyíltak. A ligeti múzeumi sétaút a fasori sétányon keresztül kiegészül az építészeti központ nyitott kertjével, ahol minden korosztály és minden érdeklődő megtalálja a számítását. A két fasori szanatórium-épület rekonstrukcióján és újra-hasznosításán, az utcakép visszaállításán túl a köztük lebontott harmadik épület tömegét is hasznosítjuk. Ez utóbbi - monolit kőtömbként, egyfajta építészeti őselemként – anyagszerűségében idézi meg a magyar századforduló magas színvonalú, izgalmas művészi világát. Az állandó- és az időszaki kiállítást a híddal összekapcsolt piano nobilén helyeztük el. A főépület előtti tér napközben megnyílik a Fasor felé. A Bajza utca sarkán kialakított, kívülről is megközelíthető étterem városi kontextusba kerül. Sarok-pozícióba kerülő fogyasztó-terasza kapcsolatot teremt a környező utcák közterei és a dúsan fásított belső kert intimebb világa között.

3 - A terület környezetalakítása, a gyalogos- és gépkocsiforgalom megoldása, a teher- és műtárgyszállítás biztosítása

Az új épületszerkezetek, a két meglévő épület között, sávszerű pinceszinti kontúrral nyúlnak a telek belső része irányában. A felszíni, új épülettömegek között a fasor irányából és a Bajza utca felől is nyitott, átlátható környezet kialakítása a cél, ahol a gyalogos közlekedés minden irányban szabadon biztosított. A terület ligetszerű kertformálása, ösvényei is a gyalogos közlekedés szabadságfokát növelik.

A gépkocsiforgalom a Bajza utca felől az egyszintes mélygarázsba irányított, illetve a felszíni parkolás is lehetőség a később hasznosítani kívánt irodaépületek felől, a telek - kert hátsó részében. A felszíni parkolók a Walter Rózsi villa melletti úton érhetőek el, ahogy a közösségi kertek is. A Walter Rózsi villa másik oldalán, a Bajza utcára merőlegesen kap helyet a mélygarázs lehajtó, a beléptető kapuval. A mélygarázs 60 férőhelye szolgálhatja a múzeum látogatóinak és dolgozóinak parkolását is. A későbbi - 50 férőhelyes - bővítés a rajzokon jelölteknek megfelelően a telek hátsó nyúlványa felé történhet a jelenleg tervezett közösségi kertek irányába. A mélygarázs szint, a "6-os és 7-es", későbbi, irodaépületekkel is összeköthető az első pinceszinten.

A lehajtó rámpa és alagút végén, az első pinceszint sarkában egy rakodó - dokkoló tér is kialakításra kerül, ahol a kisebb szállítmányokat fogadhatják, illetve ahol egy ellenőrzött személyzeti bejárat is létesülhet.

A mélygarázsból a látogatók a rámpával átellenes oldalon lévő lépcsőházból érkezhetnek fel a múzeum földszintjére, ahonnan a kerti ösvényeken keresztül érhető el a fasori főépület és a műhely pavilon is.

A nagyobb méretű tárgyak szállításához kért teherlift a fasori főépületben kap helyet a Grünwald épület felől, a közlekedő mag részeként. A teherszállítás iránya így a fasor felől lehetséges a terveken jelölt bekötő úton, de a Bajza utca felől is elérhető a teherlift, amennyiben szükséges. A Space Box-ba történő eszköz és tárgy szállítás a Bajza utca felől történhet.

4 - A terület zöldfelületi rendszere, mikroarchitekturális elemei

Park – táj

A tájépítészeti koncepciónkban fő célként a térbeli elrendezést és fenntarthatóságot vettük alapul. A tér kialakítása során az épület és kert kölcsönhatásait vizsgáltuk. A fenntarthatóság szempontjából az edukációs célokat, vízmegtartást (csapadékvíz management) és napi üzemeltetést, mint célt vettük figyelembe.

Alapkoncepciónkban olyan – a közeli Városligethez illeszkedő – téri struktúrát állítottunk fel, amely alapvetően parkként kezeli a zöldfelületet. Stílusában az angol parkok hangulatát ötvöztük a kortárs parki funkciókkal. A tervezett zöldfelületen szigetszerűen jelennek meg az építészeti elemek. Az íves útrendszer újabb és újabb kerti tereket tár fel. Ugyanakkor a keskeny utakon körbejárható a park is, teret adva gyaloglásra és sétára. Alternatív sétaútvonalat jelentenek a nyíratlan gyepfelületbe belenyírt gyepsávok. A kijelölt és kijelöletlen gyalogos útvonalak izgalmas bejárhatóságot adnak a parknak.

Az épületeket körbe ölelő zöldfelületeket úgy alakítottuk ki, hogy számos kültéri rendezvényt meg lehessen tartani. Nincsenek kijelölt és fix rendezvény helyszínek. A látogatók száma és a rendezvény nagysága dönti el, hogy a kert kisebb vagy nagyobb összefüggő zöldfelületét veszik igénybe a látogatók. A park DNy-i sarkában közösségi kert ad újfajta kikapcsolódást a városi embereknek. Kávézó teraszok a park felé fordulva nyílnak a zöldfelületre. A múzeumépület tetején tetőkertet találunk. A kerékpárosok a telekhatár mentén, a bejáratok mellett tudják lerakni a biciklijüket.

Biodiverzitás és vízmegtartás

A koncepció másik fő koncepcionális célja volt a fenntarthatóság. A városi hősziget hatást csökkentése miatt minimalizáltuk a szilárd burkolatok mennyiségét. A burkolataink döntő része vízáteresztő. A tetőkről és a burkolatokról összegyűjtött csapadékvizet a telken belül tartjuk és esőkertben szikkasztjuk el, ezzel nem terheljük a csapadékcsatorna hálózatot. A megtartott víz a növények számára többlet csapadékot biztosít és a kipárolgás egyedi mikroklímát hoz létre.

A zöldfelület tervezésekor nagyobb részben nyíratlan gyepfelületeket alakítottunk ki, amelyek fenntartása csekély, ugyanakkor a vízmegtartó képessége és a klimatikus viszonyai segítik a felforrósodott városi levegőben a speciális ökológiai sziget létrehozását. A természetközeli gyeptársulás kedvezően hat az állatvilágra is, fokozva a biodiverzitást. A nyíratlan gyepfelületbe vágnak bele a nyírt gyepes felületek és ösvények, melyek mérete minimális a kert méretéhez viszonyítva, így a fenntartása is olcsóbb. Az épületek közvetlen közelében ún. biodiverz évelő ágyások színesítik a kerti tereket. A Bajza utca és Városligeti fasor felől intenzív évelő és cserjetelepítés, illetve fasor ad lezárást, csökkentve az utcák zaj- és porterhelését.

5 - Építészeti formálás, anyaghasználat, műszaki igényszint megfogalmazása

Térkísérletekkel közelítettünk az építészeti formákhoz

A térszint alatti kétszintes raktárzóna tiszta funkcionális alaprajzzal kapcsolódik a meglévő épületekhez és a mélygarázshoz. Fölötte éles kontraszt a space-boxot is magába foglaló kerti pavilon továbbépítést inspiráló szoborszerű struktúrája, amely térkísérleti műhelyként vonzza a kertbe a szűkebb és tágabb környék lakóit, diákokat, kulturális turistákat, családokat. Teret ad kirakodóvásároknak, performance-oknak, szabadtéri kiállításoknak, alkotóheteknek, egyetemi workshopoknak, vetítéseknek, de lehet céltalanul bolyongani és elidőzni a lombok alatt. A teleknyúlványon berendezett közösségi kert tovább gazdagítja a használatot. Az új főépület zárt tömbszerűsége és a kerti pavilon nyitott szerkesztésmódja a funkció kettősségére reflektál: egyfelől az anyaggyűjtés, kutatás, kiállítás intenzív, befelé fókuszáló figyelme, másfelől a közösségi kert vonzó, kreatív és szabad nyitottsága.

6 - A belső funkcionális téralakítás. Közönségforgalmi, irodai munkahelyek és hát­tértevékenységek helyszínének kialakítása

Az új múzeumépület a megérkezés helye, az teljes intézmény közönségforgalmi főbejárata.
Az épület felszín feletti alaprajzai azonos logika mentén szerkeszettek: a körbejárható épületmag két részre: egy utcai és egy kerti tájolású helyiségre osztja az alaprajzot.
A földszinten az előcsarnok és a kávézó tereire, a piano nobilén a két időszaki kiállítótérre, a második szinten pedig a fogadó, illetve a belső kertre néző kiállító és rendezvénytérre. A technológiát magába záró magban menekülőlépcső, liftek, raktárak és vizes helyiségek helyezkednek el. A főépület szintjei között a mag tömbjére tapadó nagyvonalú lebegő karú felülvilágított csigalépcső teremt kapcsolatot.
Az előcsarnokot és a múzeumboltot kiegészítő ruhatár, a vizes helyiségcsoport, valamint a raktárak a könnyen elérhető pinceszintre kerültek.

A Herzel szanatórium épülete forgalom szempontjából szorosan kötődik az főépülethez. Az újranyitott főbejáratán keresztül érhetőek el a múzeumpedagógia és a kutatószolgálat földszinti helyiségei. Az első és második szint térsora fogadja be a múzeum állandó kiállítását, amely a főépület felől az összekötő hídon keresztül is megközelíthető. A kortárs szerkezetekkel rekonstruált, nagy felületeken felülvilágított manzárd szintre helyeztük a könyvtárat. A Herzel épület pincéjében a múzeumpedagógia raktárai mellett a meglévő padlósík süllyesztésével jön létre a fotóműterem. Az udvari homlokzatán adott a természetes megvilágítás lehetősége és közvetlen raktárkapcsolattal rendelkezik.

A Grünwald szanatórium épülete csupán a föld alatt kapcsolódik az új föld alatti raktárszárnyhoz. A felújított épület, az eredeti szabályozási terv szándékának megfelelően továbbra is szabadonálló, körüljárható.
A Herzel szanatóriumhoz hasonlóan a főbejáratot itt is újra megnyitjuk, az oldalszárnyakban elhelyezett restaurálási, kutatási, digitalizásási és igazgatási helyiségek az épület eredeti közlekedőrendszerén keresztül érhetőek el.
A rekonstrukciós javaslatáttól eltérve, az intézmény éttermét a Városligeti fasor – Bajza utca sarkán helyeztük el. A városi közterülethez kapcsolódó funkció a múzeumitól eltérő nyitvatartás és az egyszerű megközelítés mind emellett szóltak. Helyzeténél fogva az étterem árnyas terasza kapcsolatot teremt a városi közterület és a tömbbelső zöldfelülete között.