Villányi 11-13

Tervjavaslatunkban a kiírás szerinti program építészeti nyelvre fordításakor a térbeli viszonyok és a beépítés méretrendjével a régi Gellért-hegy-i szőlőlejtőkön felépült villák laza, szabad morfológiájához és természetéhez kapcsolódunk, azok léptékéből, arányaiból, esztétikai értékeik továbbvitelével hozzuk létre, a villaépítészet építési hagyományaira reflektálva artikuláljuk a tervezett épületet.

A Gellért-hegy oldalában lefutó zöld, aktív, városi közösségi, jellemzően zöld térként egységet alkotva az egykori téglaégető, a mai Feneketlen-tó parkjával testesíti meg építészet és természet harmonikus együttélését.

A beépítés építészeti optimalizálása, a lakóegyüttes saját identitása biztosítja a fejlesztés magas értékét és társadalmi fenntarthatóságát (szerethető, élhető, időtálló/flexibilis használatú terek).

Az épületek arányaival, a tömegek osztott méretrendjével [blokkok] a Gellért hegy régi épületeiből, villáiból építkezünk. Ebbe, a Villányi út alatti parkos városrészt és a beépített domboldalt összekapcsoló zónába, a kialakult történeti intézményi sávba vezettük át a Bartók Béla út évek óta egyre erősödő közösségi funkcióit, kiterjesztve a Gellért tértől húzódó kulturális erővonalat.

Tájépítészeti szempontból olyan kert létrehozása a cél, amely egyszerre biztosítja az egyén felüdülését, ugyanakkor közösségformáló erővel is bír: számos mikrokertet, kerti ösvényt, leülési lehetőséget biztosít. Emellett található itt közösségi kert magaságyásokkal, és egy mászható - installációszerű – játszóeszköz a zajosabb, gyerekes részen. Ez a játszóhely félpublikus használatot jelent: már a lakópark kerítésén belül található, így a köz számára - időbeni korlátozással – használható értékképző elem.